A Csillagászati és Líceumtörténeti Múzeum

Kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból nevezetes része a líceum épületének a keleti szárny fölött épített, 11 emeletnyi magas csillagvizsgáló torony. Építésekor egyetemi csillagászati oktatás céljára emelték, s Londonból hozatott – akkori értelemben legmodernebb – műszerekkel rendezték be. Az obszervatórium kupoláját Hell Miksa bécsi csillagász tervei szerint Fazola Henrik, a híres egri lakatosmester készítette.A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket. A fali kvadráns valaha a csillagidő és a csillagok delelésének mérésére szolgált. Használták a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai távcsövek ősének tekinthető ekvatoriális távcsövet. Külön érdekesség az úgynevezett ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet. A 9. emeleten van az ún. camera obscura. Ez szerkezetét tekintve egy nagy, film nélküli fényképezőgép. Fönn a tetőn van egy vízszintes lencse és egy tükör, amely a szobából különböző szögbe állítható, és körbeforgatható. A városkép a tükörben jelenik meg, s ezt vetíti a lencse a szobában lévő fehér asztallapra, ahol élőben, színesben láthatjuk a város különböző részeit.

A csillagdával szemben található a nemrégiben kialakított Somos Lajos Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, melyben bemutatásra kerülnek mindazon felsőoktatási tevékenységek, melyek a Líceum épületében működtek. A rendezők itt állítanak emléket a múzeum névadójának, a kiemelkedő tudósnak és pedagógusnak.