Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Észak-Magyarország egyik meghatározó, több mint 230 éves múltjára méltán büszke felsőoktatási intézménye. Az intézmény székhelye Eger, Magyarország egyik legnevezetesebb történelmi városa, a hazai és külföldi turisták kedvenc célpontja, ismert iskolaváros. Az EKF-en a képzés ma BA/BSc, MA, hagyományos főiskolai és részben egyetemi szinten folyik. Hallgatóink száma közel 9 ezer, akik a Bölcsészettudományi Karon, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, a Természettudományi Karon, továbbá a Tanárképzési- és Tudástechnológiai Karon tanulnak. A főállású oktatói kar közel 260 fős.
Az Eszterházy Károly Főiskola vezetése és oktatói az intézmény jövője szempontjából kiemelten fontosnak tartják a tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A 2008. decemberi adatok szerint főiskolánk tudományos minősítéssel vagy azzal egyenértékű művészeti díjjal rendelkező főállású oktatóink aránya az eddigi legmagasabb, több mint 55 %. Kiemelten kezeljük a tudományos utánpótlást, így jelenleg mintegy 50 főállású kollégánk van a PhD fokozatszerzés különböző fázisaiban.
Az eredményes kutatás-fejlesztési tevékenységhez szükséges anyagi források részben a normatív finanszírozásból, részben az eredményes pályázati tevékenységünkkel elnyert pályázati támogatásokból biztosítottak. A kutatás-fejlesztés színvonalának és eredményességének növelése érdekében nyitottak vagyunk minden új kapcsolatra, befektetői érdeklődésre és támogatásra.
Bekapcsolódtunk a nemzeti kutatási és fejlesztési programokba, a régió igényeinek megfelelően részt veszünk azokban az alkalmazott (pl. boranalitikai, élelmiszeranalitikai, talaj- és vízvizsgálati) kutatásokban, melyek regionális igényeket és a térség piaci szereplői által megfogalmazott feladatokat hivatottak megoldani, ezzel is kapcsolódva a térség innovációs kultúrájának fejlesztéséhez. 2005-től intézményünkben az EGERFOOD Regionális Tudásközpont működik élelmiszerbiztonság témakörben.

Főbb kutatási területek

Főiskolánkon folyó kutatások alapvetően két nagy részre oszthatók. Az egyik a szaktudományi alapkutatások, a másik részben az előző eredményeket is felhasználó alkalmazott kutatások. Az alapkutatások területén több nemzetközileg is elismert tudományos műhely, kutatócsoport működik. Ilyenek például a biológiai (növénytan, állattan), földrajztudományi, a matematikai, a történelemtudományi, a nyelv és irodalomtudományi, továbbá a filozófiai műhelyek. Alkalmazott kutatásokban elsősorban oktatás-módszertani, alkalmazott pszichológiai és pedagógiai, továbbá gazdasági, gazdaságföldrajzi, napenergia-hasznosítás, táj és környezetvédelmi, élelmiszeranalitikai kutatások folynak.
A főbb kutatási területeket karonkénti összesítésben adjuk meg, minden karnál csak a legjelentősebb (általában kutatócsoportokban művelt) területeket említve.

a) Bölcsészettudományi Kar
A Történelemtudományi Intézet tanszékeinek kutatási területei között megtalálható az ókortól a modernkori történelemig valamennyi fontos témakör. Így például a XVII-XIX. századi Erdély története, a régiókutatás, a XIX. századi orosz kultúra, a szlovák nacionalizmus, nemzetiségi- és zsidókérdés, gazdasági növekedés Magyarországon, Ausztrália története stb. A Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet tanszékeinek sikeres projektjei a stíluskutatás és a nyelvstratégia témakörökhöz tartoznak. A Filozófia Tanszék oktatói elismert kutatási eredményeket értek el pl. a XIX. századi hermeneutikai filozófia és esztétika területén, továbbá Hamvas Béla életművének feldolgozásában. Idegen-nyelvi tanszékeinken elsősorban irodalomtörténeti, nyelvészeti témákkal, továbbá az adott nyelv oktatásának didaktikai elemzésével, kutatásával foglalkoznak. Külön kiemelendő a művészeti tanszékek oktatóinak kiállításokban és előadásokban megmutatkozó eredményes művészi munkája.

b) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
A Gazdaságtudományi Intézeten belül jelentős kutatási téma a tananyagfejlesztés, oktatási és módszertani segédanyagok készítése, a fenntartható fejlődés és az EU-val kapcsolatos témakörök komplex vizsgálata, a felsőoktatás humánerőforrás fejlesztésének kérdései, továbbá a tőzsdei árfolyamok és a banki hitelezés.

c) Természettudományi Kar
A Biológiai Intézeten belül a virágtalan növények vegetációit, a mohacsoportok rendszertanát eredményesen kutatják pl. a trichoderma gombák biológiai védelmi célú alkalmazását, a talaj általános mikrobiális aktivitását; stressz- és ökofiziológiai vizsgálatokat végeznek, mohafajok fotoszintézisét elemzik. A Matematikai és Informatikai Intézetben a jelentős számelméleti (rekurzív sorozatokkal kapcsolatos) kutatások mellett komputergrafikai és mesterséges intelligencia témakörökben, didaktikai témákban, továbbá algebrai és valószínűség-számítási területeken dolgoznak az oktatók. A Kémia Tanszék legfontosabb kutatási témája az élelmiszeranalitikai (nyomelem) és borkémiai vizsgálatok. Ezek mellett a szerves anyagok kémiai laboratóriumi előállításán is dolgoznak. A Környezettudományi Tanszék a régió védett és védendő természeti értékeinek állapotfelmérését végzi. Meg kell említeni a Földrajz Tanszéken kutatott témák közül a geomorfológiai, a meteorológiai, az őslénytani, valamint a gazdaság- és településföldrajzhoz tartozó témákat is.

d) Tanárképzési- és Tudástechnológiai Kar
Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karának oktatói a neveléstudomány, az alkalmazott pszichológia területén országosan elismert kutatási tevékenységet végeznek. A tanárképzéshez, szociális képzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó területeken nemzetközi kutatásokhoz is kapcsolódnak. Kiemelt kutatási témák: a szociokulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének növelése, a hallgatók nyomon követése a pályaválasztástól a munkaerőpiacig, a médiakompetencia kialakítása tanárjelölt hallgatóknál, e-learning és nyitott tanulás, tanári kompetenciák, tanulásfejlesztés, tanulási tanácsadás, tehetséggondozás. A tanszékek között rendszeres a kutatási együttműködés. Az intézmény tudományos szolgáltató tevékenységgel, illetve szakmai, tudományos, kulturális rendezvények, fórumok, konferenciák szervezésével és rendezésével a régió szellemi központjaként működik. Kiterjedt a főiskola pályázati tevékenysége, az elnyert források biztosítják a kutatások anyagi hátterének jelentős részét.

A kutatási eredmények hasznosulása

Az alapkutatást folytató kollégák kutatási eredményei - a kutatás természeténél fogva - csak hosszabb idő elteltével hasznosulnak. Ugyanakkor nagyon sok olyan kutatási eredmény született, amelyeket már sikerült beilleszteni a tananyagokba. Ezek kézzel fogható eredménye a számos megjelent tankönyv, főiskolai jegyzet, különböző új képzés, továbbképzési programok, multimédia. Elsősorban a természettudományos kutatási eredmények gyakorlati hasznosításáról érdemes szólni. Itt közvetlen módon hasznosul a régió igényének megfelelően végzett kutatás eredménye (pl. a bor- és élelmiszeranalitika, a környezettudomány, a talajtan, a napenergia hasznosítása, a hidrobiológiai, a növényélettan, a településföldrajz stb. területen).
 

Dr. Mátyás Ferenc
tudományos és nemzetközi rektorhelyettes