"Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél...mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a királynak hűés a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen" - Eszterházy Károly

1790. október 6-án kelt körleveléből.Intézményünk névadója, gróf Eszterházy Károly 1725. május 4-én született Pozsonyban. Apja, Ferenc, a későbbi tárnokmester, anyja Pálffy Szidónia grófnő volt.Tanulmányait Pozsonyban kezdte. Kora ifjúságától a papi pálya vonzotta, így 1741-ben a nagyszombati jezsuita szemináriumba iratkozott be. Döntő fordulatot jelentett életében, hogy 1745-ben a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Rómában folytatott teológiai tanulmányokat, majd teológiai doktorátust szerzett. Hazatérte után előbb esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, majd 1759-től váci püspök. Nagy munkákra Vácott nem sok ideje volt, mert az uralkodó hamarosan egri püspökké nevezte ki.Eszterházy Károly 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki - és Heves vármegye főispáni - tisztét. Közel négy évtizedes muködése alatt jelentősen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, muvelődési arculatának kialakításához. A nagy muveltségű, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes főpap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. Működése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének a csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve - a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni - azonban nem sikerül, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem működését. A mű mégis elkészült, amelyet Líceumnak neveznek. Már 1774 óta az oktatást szolgálja, amikor a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai vették birtokukba az addig elkészült épületrészeket.Hallatlan munkakedve idősebb korában sem csökkent. 1790-ben, ötéves kényszerszünet után ismét elfoglalta a főispáni széket, sőt a nagy fontosságú 1790-91-es diétán mint a katolikus párt vezetője, a magyar egyház egyik legtekintélyesebb és legharcosabb képviselője vett részt. Eszterházy Károly, az utolsó egri püspök 74 éves korában, 1799. március 15-én hunyt el. Tevékenységével előkészítette a püspökség érseki rangra emelését, ez azonban csak halála után 5 évvel, 1804-ben történt meg.