Dr. Tóvári Judit honlapja

Fogalmak szótára

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z 

---

 

Adat nyelve

Az a nyelv, amelyen az adatot a dokumentum közli. (L még: Bibliográfia nyelve ; Katalógus nyelve)

Adatelem

Olyan információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport, amely a bibliográfiai leírás valamely adatcsoportjának a része. A rendszer által kezelt legkisebb egység.

Adatelhagyás

A dokumentumon közölt leírható, de le nem írt könyvészeti adat.

Ágazat

Más néven szekció, szériész (series). Olyan időszaki kiadvány, amely valamely nagyobb témakörbe tartozó folyóirat-jellegű időszaki kiadvány szűkebb témát tárgyaló részeként jelenik meg. Az ágazatok összessége adja a témakör egészét. L. még: alsorozat

Ágazati cím

Az összetett cím azon része, amely a közös címük alapján összetartozó, folyóiratjellegű időszaki kiadványok egyikének megkülönböztetésére szolgál. Az időszaki kiadvány megnevezésére a közös címmel együtt alkalmas. L. még: alsorozati cím.

Ágazati megjelölés

A folyóirat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az ágazati címet megelőző betű. L. még: alsorozati megjelölés

Alárendelt testületi név

A szervezeti hierarchiát kifejező testületi név

Alcím

A főcímet kiegészítő, magyarázó vagy módosító szó, mondat vagy kifejezés.

Alkalmi lap

Valamely alkalomból (például rendezvény), a befejezettség szándékával megjelentetett, mégis az időszaki kiadvány jegyeit

viselő dokumentum.

Államnév

Az egységes államszervezet földrajzi területének hivatalos, teljes, rendszerint az államformára utaló neve. Az államnév másképp: teljes országnév.

Állandósult melléknév

A személy valódi nevével együtt használt, a személy származását, foglalkozását vagy jellemző tulajdonságát jelölő megkülönböztető jelző.

Álnév

A személy által kilétének eltitkolása érdekében, valódi neve helyett alkalmilag használt név.

Lásd még: Írói név

Alsorozat

Fősorozat keretében megjelenő sorozat.

Alsorozati cím

Fősorozat keretében megjelenő sorozat címe.

Alsorozati megjelölés

A sorozat jellegű időszaki kiadvány közös címét követő, de az alsorozati címet megelőző betű.

Apellatívum

A személy valódi nevét helyettesítő, rendszerint több szóból álló kifejezés, a név körülírása.

Lásd még: Írói név.

Átírás

Egy írás jelrendszerének egy másik írás jelrendszerével való betű szerinti (transzliteráció) vagy hangzás szerinti (transzszkripció) helyettesítése.

Átmenő számozás

A folyóiratok számozásának olyan módja, amelyben az egymást követő keltezési adatok együttesen szolgálnak a részegységek jelölésére. Az összevont számozástól annyiban különbözik, hogy több, egymást követően megjelent részegységet fog egyetlen új részegység keretébe. Célja, hogy az év végén bekötött folyóirat-részegységek – miután a kötéssel új fizikai megjelenési formát kaptak – folyamatossága követhető legyen.

Átültetett cím

A műnek a bibliográfia nyelve szerinti bibliogáfiai gyakorlatban használatos címe.

Például: Pillangókisasszony

Atyai név

Az apa egyéni nevéből képzett név, amelyet a leszármazott saját nevének elemeként használ.

Authority fájl

A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adatok listája.

Authority mező

A bibliográfiai rekord visszakeresésére szolgáló besorolási adat.

Beolvadás

Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy ezek valamelyike változatlanul a korábbi címen jelenik meg, a vele egyesült másik, illetve többi időszaki kiadvány pedig megszűnik.

Besorolási adat

A tétel valamely részében leírt adat, amelynek segítségével a tétel besorolható a katalógusba, illetve onnan visszakereshető. A besorolási adat megegyezik egy-egy formai visszakeresési szemponttal. A bibliográfiai tétel besorolási adata mindig egységesített, az utalótétel besorolási adata nem egységesített.

Lásd még: Formai visszakeresési szempont; Egységesített besorolási adat.

Besorolási adat részei

Rendszó, egyéb elem, kiegészítő elem.

Betűrendes katalógus

Betűrendbe rendezhető formai (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) és tartalmi (tárgyszavak) besorolási adatokat egyaránt tartalmazó keresztkatalógus. (A leíró katalógusnál bővebb fogalom!) A köznapi nyelvben helytelenül a leíró katalógust értik alatta.

Bibliográfia nyelve

Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve)

Bibliográfiai egység

Az a dokumentum, amelyről a bibliográfiai leírás készül. Más néven: a leírás tárgya.

Bibliográfiai kapcsolat

Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe.

Bibliográfiai leírás

Meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a dokumentum azonosítására szolgál.

Bibliográfiai szint

A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus.

Bibliográfiai tétel

Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a dokumentum formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord)

Borító

A címoldal-helyettesítők egyike, az elülső borítófedél homlokoldala.

Borítócím

Olyan címváltozat, amely a borítón található.

Borítófedél

Az időszaki kiadvány, illetve a fűzött könyv részegységét védő lapok összessége. A kiadvány élén álló elülső borítófedélből, a kiadványt lezáró hátsó borítófedélből, illetve esetenként a gerincből áll (borítófedél egyéb oldalai). A borítófedél bármely oldala tartalmazhat bibliográfiai információkat és egyéb közléseket. A borítófedél homlokoldala könyv esetén  az egyéb előzékek, míg  időszaki kiadvány esetén a címoldal-helyettesítők fogalomkörébe tartozik.

Cím

Lásd: ágazati cím; alcím; alsorozati cím; borítócím; címváltozat; előbbi cím; előcím; előzmény címe; eredeti cím; folytatás címe; főcím; gerinccím; közös cím; összetett cím; párhuzamos cím; részcím; sorozatcím; utóbbi cím.

Címlap

A kiadvány szövegét megelőző lapok közül az(ok) a lap(ok), amely(eknek) egyik felülete a címoldal.

Címlapverzó

A címlap hátoldala. A címlapverzó rendszerint az eredeti címet, a közreműködői adatokat, a copyright szövegét, az ISBN-t, ISSN-t és esetleg a kolofont tartalmazza.

Címoldal

A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerit a teljes vagy részleges megjelenési adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlő oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni.

Címoldal-helyettesítő

Az időszaki kiadvány címoldalt helyettesítő oldala vagy oldalának része: borító, lapfej, szerkesztőségi közlést tartalmazó oldal, a kolofon és a borítófedél egyéb oldalai.

Címváltozás

A főcím tartós és jelentős megváltozása.

Címváltozat

A főcímnek, a párhuzamos címnek, az alcímnek vagy a párhuzamos alcímnek az időszaki kiadvány címoldalán, címoldal-helyettesítőin, előcímlapján, gerincén, élőfején vagy lapalji címszalagján közölt változata, vagy a könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb előzékeken olvasható változata.

CIP (Cataloging in Publication)

A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel.

 

Copyright

A címlap hátoldalán © jel után közölt adat, amely a szerzői jog tulajdonosát jelöli. Tartalmaz egy évszámot, amely a jog regisztrálásának éve.

Családnév

Az egy családba tartozókat jelölő közös tulajdonnév.

Lásd még: Névelőzékes családnév; Összetett családnév.

Egyéb címadat

A könyv jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, valamely előzéken közölt szó, mondat vagy kifejezés.

Egyéni név

A történelmi névhasználatban az egyént azonosító, a modern európai névhasználatban pedig az egyént az azonos családnevűek között megkülönböztető tulajdonnév. Az egyéni név a modern európai névhasználatban – ellentétben a magyar névhasználattal – megelőzi a családnevet.

Egylépcsős leírás

Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák.

 

Egyszerűsített leírás

A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető. L. még: Teljes leírás.

Egységesített besorolási adat

Az adat a bibliográfiai tétel leírás részében közölt adatok egységesítési műveletének elvégzése után jön létre. Célja, hogy a személyek, testületek művei, a földrajzi nevek és címek – függetlenül a bibliográfiai leírásban közölt variánsoktól – egy kiválasztott név alatt egy helyen legyenek összegyűjthetők. Ezzel válik lehetővé, hogy a katalógus vagy bibliográfiai tájékoztasson egy bizonyos személy vagy testület könyvtárban meglevő műveiről, egy bizonyos mű kiadásairól, illetve valamely személlyel, testülettel, földrajzi hellyel vagy művel kapcsolatos kiadványokról.

Egységesített cím

A különböző kiadásain eltérő, vagy eltérő alakú címeken megnevezett mű azonosítására besorolási adatként kiválasztott cím. Az egységesített cím lehet eredeti cím, átültetett cím  vagy megállapodásos cím.

Egységesített földrajzi név

A földrajzi hely azonosítására a hivatalos térképészeti gyakorlatban elfogadott névnek besorolási adatként kiválasztott magyar nyelvű, részben magyar nyelvű vagy eredeti hivatalos nyelvű alakja.

Egységesített személynév

Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a személy működését kifejtette, illetve amelyen a nemzeti hovatartozásának megfelelő bibliográfiai gyakorlat a személyt számontartja.

Egységesített testületi név

Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a testület  működését kifejti, (amelyen saját kiadványain magát megnevezi), illetve amely néven a testület székhelyének megfelelő bibliográfiai gyakorlat számontartja.

Lásd még: Hivatalos testületi név; Közkeletű testületi név

Egységesítő utaló

Olyan önálló utalótétel, amely a személynév, testületi név, cím, földrajzi név nem egységesített alakjától (például a névvariánsoktól) vezet el az egységesített alakhoz. A nem egységesített alakot az egységesített alakkal a “lásd” szócska kapcsolja össze. A tétel nem tartalmaz bibliográfiai adatokat.

Egyszerűsített leírás

A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető.

Előbbi cím

A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai folytatódnak. L. még: előzmény címe; folytatás címe; utóbbi cím.

Előcím

Olyan alcím vagy párhuzamos alcím, amely a kiadványban megelőzi a főcímet.

 Előcímlap

A címlapot megelőző, bibliográfiai információkat közlő lap.

Élőfej

 A kiadvány szövegoldalainak felső szegélyén szalagszerűen elhelyezkedő, bibliográfiai adatokat tartalmazó közlés. Egyes adatelemek leírásakor főforrásként kell figyelembe venni.

Előzmény címe

A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; folytatás címe; utóbbi cím.

Eredeti cím

A kiadvány eredeti nyelvű első kiadásának a címe.

Évkönyv

Általában évente, vagy annál ritkábban megjelenő időszaki kiadvány, amelynek rendeltetése egy szakterület vagy testület tudományos eredményeinek, illetve munkásságának rendszeres, áttekinő ismertetése, az ezekre vonatkozó adminisztratív, statisztikai és egyéb – főként összefoglaló – adatok közlése. Az évkönyvek másik, kalendárium jellegű csoportja és a folyóiratok évkönyvei szórakoztató, ismeretterjesztő céllal jelennek meg.

Fakszimile kiadás

Lásd: hasonmás kiadás

Folyóirat

Általában szabályos időközökben, két hétnél nem gyakrabban, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány. Jellemzője, hogy egyes számai (részegységei) több szerzőtől származó cikkeket és egyéb közleményeket tartalmaznak, rendszerint éves összefoglaló címlapjuk és tartalomjegyzékük van. Emellett van ettől eltérő jellegű folyóirat is, amelynek minden részegysége részcímes.

Folytatás címe

A címváltozást követő főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; előzmény címe; utóbbi cím.

Formai visszakeresési szempont

Személynév, testületi név, földrajzi név, cím, amelyek alapján a tétel a katalógusban elhelyezhető, illetve onnan visszakereshető.

Formátum

A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum.

Forrásdokumentum

Időszaki kiadvány, amelynek valamely részegységében a részdokumentum megjelent.

Főcím

A címoldalon közölt olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a könyv tartalmára vonatkozik.

Főlap

Olyan időszaki kiadvány, amelyet egy vagy több, vele párhuzamosan megjelenő, tartalmában alárendelt időszaki kiadvány egészít ki. A kiadványok valamelyike utal összefüggésükre.

Fősorozat

Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg.

Főtétel

Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része teljes leírással készült, tartalmazza az összes lehetséges besorolási adatot és kijelölték rajta a főtétel saját rendszavát.

Gerinc

A kötéstáblának vagy borítófedélnek a kiadvány testét összefogó része. A gerincen szerepelhet a kiadvány címe (gerinccím, másképp hátcím) és egyéb bibliográfiai információk.

Gerinccím

A gerincen található cím

Hasonmás kiadás

Egy korábban megjelent könyv egészének vagy fő részének képileg hű mása.

Hátoldal

A lap baloldali felülete.

Lásd még: homlokoldal.

Hetilap

Lásd: hírlap

Hírlap

Rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer megjelenő időszaki kiadvány (más szóval: napilap, hetilap).

Hivatalos testületi név

A testület által saját megjelölésére használt, tulajdonnévnek minősülő szó, szókapcsolat vagy kifejezés, a testület által használt teljes alakjában.

Lásd még: Közkeletű testületi név.

Homlokoldal

A lap jobboldali felülete.

Lásd még: hátoldal.

Homlokoldal

A lap jobboldali felülete.

HUNMARC

A géppel olvasható katalogizálás magyar szabványa. L. még: MARC

Időszaki kiadvány

Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásul, keltezésük, időrendi, vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.

Időszakosság

Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága.

Igazgatási név

Az államigazgatás szempontjából egységnek tekintett földrajzi hely – szükség szerint az igazgatási egység típusát is megjelölő – neve.

Illusztráció

A kiadványban levő kép, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus ábrázolás, ha annak oldalszámozása beletartozik a szövegoldalak számozásába. Illusztrációnak minősíthetők a táblázatok is.

Impresszum adatai

Elsősorban a nyomtatás adatai, amelyek között megjelenésre vonatkozó információk is vannak.

Indulás

Az adott időszaki kiadvány első részegységének megjelenése.

Az indulás adatai

Az adott időszaki kiadvány első részegységének számozási adatai.

Írói név

Olyan felvett név, amelyet az író írói munkásságában valódi neve helyett használ.

ISBD (International Standard Bibliographic Description)

A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa

ISBN (International Standard Book Number)

Könyvek nemzetközi azonosító száma.

ISSN (International Standard Serial Number)

Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma.

Katalógus

A könyvtár állományát formai és tartalmi szempontból feltáró tájékoztatási segédeszköz. Bibliográfiai tételekből és utalótételekből épül fel. (L. még Leíró katalógus; Betűrendes katalógus).

Katalógus nyelve

Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve).

Keresztnév

Lásd: Egyéni név.

Kiadás

Az időszaki kiadványnak, illetve részegységeinek valamennyi olyan példánya, amelyet azonos szedésről (nyomóformáról) nyomtattak, sokszorosítottak vagy egyéb úton állítottak elő és azonos megjelenési adatokkal jelentettek meg.

Kiadásjelzés

Az időszaki kiadvány új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a “kiadás” szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll.

Kiadásváltozat

Az időszaki kiadvány címével azonos című, általában egyidejűleg megjelenő, eltérő kiadás.A kiadásváltozatként megjelenő időszaki kiadványok között tartalmi kapcsolat van.

Kiadó

A kiadványt megjelentető jogi vagy természetes személy.

Kiegészítő elem

A besorolási adat kerek zárójelpárban közölt része, amely lehet kronológikus vagy szöveges. Kiegészítő adatot közöl a személynévről, testületi névről, földrajzi névről vagy címről.

Kísérő anyag

Olyan dokumentum-, vagy egyéb, nem dokumentum jellegű anyag, amely a kiadvány járulékos része, általában vele együtt használandó, bár rendszerint a kiadványtól fizikailag elkülönül. Azonos értelmű a melléklettel.

Közkeletű testületi név

A hivatalos testületi névnek a közhasználatban meghonosodott rövid változata.

Kriptonima

Fedőnév, írói álnév.

Kiadás

A könyvnek olyan példánya, amelyet azonos szedésről (nyomóformáról) nyomtattak, sokszorosítottak és azonos megjelenési adatokkal jelentettek meg.

Kiadásjelzés

A könyv új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a “kiadás” szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll.

Kiadó

A kiadványt megjelentető jogi vagy természetes személy.

Kiválás

Az időszaki kiadványnak egy vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy az időszaki kiadványok valamelyike a korábbi időszaki kiadvány címén, a kivált másik pedig új címen jelenik meg.

Kolofon

Impresszum adatokat tartalmazó záradék.

Kötet

A többkötetes könyv valamely részegységének a megnevezése, amely a könyv egészére vonatkozó bibliográfiai adatokon kívül a saját, megkülönböztető adatait is tartalmazza. Mindenképp van kötetjelzése, kötetcíme, impresszuma és kolofonja. Rendszerint az oldalszámozása is önálló.

Kötetjelzés

A többkötetes könyvön belül a kötetek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés.

Közös cím

Az összetett cím azon része, amely egyes időszaki kiadványok (ágazatok, alsorozatok) összetartozásának jelzésére szolgál. Közös címe lehet a folytatásokban összetett címmel megjelenő részdokumentumnak is. Ebben az esetben a részdokumentum főcímének az a része, amely az összetartozó részletek együttes megnevezésére szolgál.

Közreadó

Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része.

Közreműködő

Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be.

Kulcscím

Az időszaki kiadvány azonosítása és nyilvántartása céljából megállapított cím.

Különszám

Folyóiratok, hírlapok, évkönyvek olyan részegysége, amely valami különleges okból vagy alkalomból, e kiadványok állandó tárgykörétől vagy terjedelmétől többnyire eltérő módon rendszerint más számozással jelenik meg.

Lapalji címszalag

A kiadvány szövegoldalainak alsó szegélyén szalagszerűen elhelyezkedő, bibliográfiai információkat tartalmazó közlés. Nem minősül címoldal-helyettesítőnek, de egyes adatelemek leírásakor főforrásként kell figyelembe venni. L. még: címoldal-helyettesítő.

Lapfej

Az időszaki kiadvány részegységeinek rendszerint első oldalán található, a szöveget megelőző, tipográfiailag kiemelt rész. A lapfej a főcímet, a párhuzamos címet, általában az alcímet, illetve a kiadvány azonosítása szempontjából fontos egyéb információkat vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezve (hosszanti lapfej) tartalmazza. Címoldal-helyettesítőnek minősül.

A leírás tárgya

Az a dokumentum (bibliográfiai egység), amelyről a leírás készül.

Leíró katalógus

Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! L. ott).

Lezárt leírás

A dokumentum összefoglaló vagy monografikus szintű leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek.

Magyarázatos utaló

Olyan önálló utalótétel, amely két besorolási adatot úgy kapcsol össze, hogy a “lásd” szócskán kívül magyarázatot is fűz hozzá, jelezve ezzel a besorolási adat formájának nem kizárólagos voltát.

MARC (MAchine-Readable Cataloging)

Géppel olvasható formátum. Katalogizálási szabvány. Az egyes országok betűkódjának hozzáadásával a nemzeti szabványt jelöli. (L. még: HUNMARC)

Megállapodásos cím

Egységesített címként használt, a dokumentum (mű) műfaját, illetve gyűjteményes jellegét a bibliográfia, a katalógus, a dokumentációs szolgáltatás nyelvén megjelölő szó vagy kifejezés.

A megjelenés adatai

A kiadóra, illetve a terjesztőre, valamint a nyomdára, ezek székhelyére és a megjelenés évére vonatkozó adatok összessége.

Megjelenési részegység

Az időszaki kiadványnak a legalacsonyabb szintű számozással megjelenő és fizikailag önálló egysége.

Megkülönböztető cím

A mű egyedi azonosítására alkalmas cím.

Megszólító cím

A személy nemét vagy/és családi állapotát jelölő, a társadalmi érintkezésben a személy neve mellett használt szó vagy szórövidítés.

Megszűnés

Az adott időszaki kiadvány megjelenésének lezárulása utolsó részegységének megszűnésével. Az időszaki kiadvány megszűnik, ha a megszűnést ő maga bejelenti, vagy ha a megszűnés ténye más időszaki kiadvány, kézikönyv vagy egyéb hitelt érdemlő forrás közlése alapján megállapítható. Hitelt érdemlő forrásnak tekinthető a közreadó testületnek, a szerkesztőnek, a kiadónak vagy a nyomdának az időszaki kiadvány megszűnését bejelentő közlése.

A megszűnés adatai

A megszűnt időszaki kiadvány utolsó részegységének számozási adatai.

Melléklap

Olyan időszaki kiadvány, amely egy másik időszaki kiadványnak, a főlapnak alárendelten jelenik meg és annak tartalmát kiegészíti. A melléklapnak saját címe, azt feltüntető címoldala vagy címoldal-helyettesítője és önálló számozási adata van. A melléklap önállóan terjeszthető. A főlap, illetve a melléklap valamelyike utal a két időszaki kiadvány ilyen jellegű összefüggésére.

Melléklet

Dokumentumjellegű kísérő anyag. A melléklet kísérheti az időszaki kiadványt rendszeresen (állandó melléklet) vagy kapcsolódhat hozzá alkalmilag. Az állandó mellékletnek lehet állandó saját címe és számozási adata, de nem terjeszthető önállóan. A főlap és a melléklet között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

Melléktétel

Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része készülhet egyszerűsített leírással is (ez csupán lehetőség!). Kötelező rajta feltüntetni a főtétel első besorolási adatát és a melléktétel saját besorolási adatát, amelyben kijelölik a rendszót. Sok esetben azonban a melléktétel adattartalmában megegyezik a főtétellel. A különbség annyi, hogy a melléktételen a melléktétel saját rendszavát jelölik ki és a tételen megkülönböztető jelzést tesznek a főtétel rendszava elé. A melléktétel típusai: közreműködői, címszerinti, tárgyi, kapcsolatteremtő melléktétel.

Mindenkori első vagy utolsó részegység

Az időszaki kiadvány első vagy utolsó részegysége, ha a leírás tárgya az időszaki kiadvány egésze vagy részegységeinek egy csoportja

Minősítő névelőzék

A névelőzékes családnév első elemévé vált, eredeti jelentésében rokonsági kapcsolatot kifejező, vagy vallási melléknévként használt szó vagy szórövidítés.

Monografikus szintű leírás

Egyetlen fizikai egységből álló könyvről készített lezárt leírás. Ez lehet egykötetes könyv vagy többkötetes könyv egy kötete.

Művésznév

Azonos értelmű az írói névvel. Lásd ott.

Napilap

Lásd: hírlap

Nemesi cím

Uralkodói okmányban adományozott és a társadalmi hierarchián belüli rangot jelölő, a személy neve, illetve nemesi előneve mellett használt cím. (Báró, herceg, gróf, stb.)

Nemesi előnév

A nemesi birtoknak, vagy a család származási, illetve lakóhelyének föld-rajzi nevéből képzett, a nemességet adományozó uralkodói okmány feljogosítása alapján használt név.

Névelőzékes családnév

Olyan családnév, amelynek első eleme külön szóként írott vagy kötőjellel kapcsolódó névelő, előljáró, kötőszó, ezek együttese, vagy pedig minősí-tő névelőzék.

Nyitott leírás

Az időszaki kiadvány olyan összefoglaló szintű leírása, amelynek befejezetlenségét az jelzi, hogy egyes adatai még kiegészítést igényelnek.

OPAC (Online Public Access Catalog)

Olyan katalógus, amelyben a felhasználó terminálon keresztül keres.

Országnév

Az egységes államszervezet földrajzi területének közhasználatú, rövid, az államformára való utalást rendszerint nem tartalmazó neve. A teljes országnév azonos az államnévvel.

Összefoglaló cím

A több szerző által írt és önálló címmel is rendelkező részközleményeket összefogó cím.

Összefoglaló szintű leírás

A többkötetes könyv egészéről, vagy köteteinek egy csoportjáról, illetve az időszaki kiadvány egészéről, vagy részegységeinek egy csoportjáról készített leírás. Az összefoglaló szintű leírás lehet lezárt vagy nyitott. Összefoglaló leírás készül a folytatásokban közölt részdokumentum egészéről vagy részleteinek egy csoportjáról is.

Összekötő elem

A bibliográfiai leírásban megjelenített egyezményes jel vagy kifejezés, amely a részdokumentum adatait összeköti a forrásdokumentum adataival.

Összeolvadás

Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadvány új címen jelenik meg. A korábbi időszaki kiadványok megszűnnek. A korábbi időszaki kiadványok és a létrejött új időszaki kiadvány között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

Összetett cím

A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. Alá- fölérendeltségi viszonyban álló címek például: fősorozat–alsorozat; többkötetes könyv esetén közös cím–kötetcím.

Összetett családnév

Két vagy több családnévből, illetve névelőzéknek nem minősülő egyéb szóból álló családnév.

Összetett testületi név

Valamely testület egészére vonatkozó, két vagy több, külön is testületi névnek minősülő, rendszerint kötőszóval összekapcsolt névből álló név.

Összevont számozás

A számozás olyan módja, amelyben az egymást követő több sorszám, illetve keltezés kezdő és záró adata együttesen szolgál a részegység jelölésére.

Lásd még: átmenő számozás.

Párhuzamos adat

A bibliográfiai leírás valamely adata más nyelven vagy más írásrendszerben vagy más számozási rendszerben.

Páros címoldal

A címoldalon szereplő adatokat megismétlésük nélkül, átmenő szöveggel tartalmazó, egymással szemben levő oldalak együttese.

Példány

Az azonos kiadású kiadványok egyike.

Periodicitás

Lásd: időszakosság

Periodikum

Lásd: időszaki kiadvány

Prefixumos név

Lásd: Névelőzékes családnév

Próbaszám

A tervezett időszaki kiadvány bemutatása, propagálásra készített mintaszám. A próbaszám megjelenhet az időszaki kiadvány számozásába illeszkedő számozással, illetve “próbaszám” (vagy szinonimái) megnevezéssel.

Ragadványnév

Lásd: Állandósult melléknév

Rekord

A dokumentum formai és tartalmi adatait géppel olvasható formában, mezőkbe és almezőkbe rendezve tartalmazó tétel. Tartalmazza a visszakereséséhez szükséges besorolási adatokat is. (Lásd még: Bibliográfiai tétel; Formátum)

Rektó

A lap homlokoldala.

Rendszó

A besorolási adat első eleme, amelynek alapján a bibliográfiai tétel rendezhető, illetve visszakereshető.

Részcím

Amennyiben a leírás tárgya sorozat, mint időszaki kiadvány, a részcím a részegységnek az időszaki kiadvány címén kívüli, saját címe. Például a sorozatban megjelent könyv (ami a sorozat, mint időszaki kiadvány egyik részegysége) saját címe a részcím, a sorozat címe pedig a leírás tárgya szempontjából a főcím.

 Részdokumentum

A kiadvány egy vagy több fizikai egységében közölt dokumentum, például cikk, tanulmány, közlemény.

Részegység

Az időszaki kiadványnak időben egymás után megjelenő egy-egy száma, füzete, kötete, évfolyama. A részegység állhat egy vagy több fizikai egységből.

Részközlemény

Egy összefoglaló címmel megjelent részdokumentumon belüli, saját címmel és szerzőségi adattal is bíró közlemény.

Részlet megjelölése

A folytatásokban megjelenő részdokumentumon belül a részlet sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés.

RETROCON

Az OCLC konverziós szolgáltatása Ohio-ban

Retrospektív konverzió

A már meglévő, hagyományos kézi eljárással készült tételek átalakítása, konverziója géppel olvasható formára.

Rovat

Valamely időszaki kiadvány részegységeiben az azonos tárgykörbe tartozó részdokumentumok azonos cím (rovatcím) alatt összefoglalt csoportja.

Rövid testületi név

A hivatalos testületi névnek a testület által használt rövid alakja vagy poligramja.

Sorozat

Olyan időszaki kiadvány, amelyben minden részegységnek – a sorozat címén kívül – saját részcíme is van. A sorozat lehet számozott vagy számozatlan. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek vagy időszaki kiadványok.

Sorozatcím

A sorozat keretében megjelenő könyv címoldalán vagy előzékein közölt – a sorozat egészére vonatkozó – főcím.

Számozási adat

Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése.

Szekciócím

Lásd: ágazati cím

Szériacím

Lásd: ágazati cím

Szerkesztő

Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős.

Szerkesztőségi közlés

Az időszaki kiadvány borítófedelének valamelyik oldalán, a címlap hátoldalán, esetleg a szövegoldalak valamelyikén elhelyezett közlés. A szerkesztőségi közlés a főcímet ritkán tartalmazza, közli viszont a párhuzamos címet, az alcímet, illetve a kiadvány azonosításához szükséges egyéb adatokat, úgymint szerzőségi adatok, számozás, kiadóra és terjesztőre vonatkozó adatok, nemzetközi azonosító számok, stb. Címoldal-helyettesítőnek minősül.

Szerkesztőségi oldal

Lásd: szerkesztőségi közlés

Szerző

Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsősorban felelős.

Szerzői álnév

Lásd: Írói név

Szerzői funkciók

A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők

Szerzőségi adat

A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók).

 Szerzőségi közlés

A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége.

Szétválás

Az időszaki kiadványnak két vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadványok mindegyike új címen jelenik meg. A korábbi kiadvány és a létrejött új időszaki kiadványok között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.

Szövegelhagyás

A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása.

Szünetelés

Az időszaki kiadvány megjelenésének átmeneti megszakadása a számozás folyamatosságának fenntartásával.

A szünetelés adatai

Az adott címen utolsóként megjelenő és az újonnan elsőként megjelenő részegység számozási adatai.

Társlap

A társlapok olyan egyenértékű időszaki kiadványok, amelyek önálló címmel és számozási adattal rendelkeznek, tartalmukban és fizikai megjelenésükben önállóak, de bizonyos rokon vonásokat viselnek. (Hasonló formai kiképzés, azonos közreadó, stb.) A társlapokat rendszerint önállóan terjesztik. A társlapoknak legalább egyike utal erre a kapcsolatra.

Teljes leírás

A leírás olyan változata, amely a leírás számára előírt valamennyi adatot tartalmazza. Szabályai az azonos típusú adatok és adatelemek felsorolását csak kivételesen korlátozzák.

A testület székhelye

Az a helység, ahol a testület, illetve a testület központja működik és amelyet a testület működése során székhelyként nevez meg.

A testületi név

Lásd: Hivatalos testületi név; Közkeletű testületi név; Rövid testületi név; Összetett testületi név

Titlonima

A személy neve helyett használt körülírás, amellyel a szerző saját magát egy másik műve szerzőjeként nevezi meg.

Többlépcsős leírás

Az összetett című kiadványról készített olyan szerkezetű leírás, amelyben a közös címre, majd az ágazati, illetve alsorozati címre vonatkozó adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák. Többlépcsős leírás készíthető az ágazatokról, az alsorozatokról, mellékletekről és az új folyamokról, és a többkötetes könyvről..

Transzliteráció

Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer minden betűjének a másik írásrendszerben mindig ugyanazon betű felel meg.

Transzszkripció

Az átírásnak az a fajtája, amelyben az egyik írásrendszer betűinek a másik írásrendszerben hangzásuk szerinti betű felel meg.

UAP  (Universal Availability of Publications)

Kiadványok egyetemes hozzáférhetősége.

UBC

Universal Bibliographic Control

Új folyam

Az időszaki kiadvány évfolyamai egy szakaszának lezárása után ugyanazon a címen folytatott, de előlről kezdődő vagy párhuzamos számozással megjelentetett évfolyamok, illetve kötetek, az “új folyam” vagy szinonimái megnevezés feltüntetésével. Az új folyam megindítása rendszerint az időszaki kiadvány korábbi jellegének vagy szellemi irányának változásával függ össze. Az új folyam kifejezést, folyóiratok, az új sorozat kifejezést többnyire sorozatok esetén alkalmazzák.

Új sorozat

Lásd: új folyam

Újraindulás

A rendszeres periodicitású időszaki kiadványnak tartós szünetelés utáni azonos címen való megjelenése. Az újra megjelenés során folytatódhat vagy újra kezdődhet a számozás, megváltozhat a korábbi periodicitás és megváltozhatnak a szerzőség és a megjelenés adatai is.

Az újraindulás adatai

Az újra indult időszaki kiadvány első részegységének számozási adatai.

Újság

Lásd: hírlap

Utalás

A bibliográfiai tételen az egységesített besorolási adat valamely eleméhez kapcsolódó információ, amelynek alapján elkészül az önálló utalótétel. Utalás csak önálló utalótételként kerülhet a katalógusba.

Utalótétel

Bibliográfiai adatokat nem tartalmazó tétel. Csak besorolási adatokból áll. Funkciója, hogy a formai besorolási adat nem egységesített alakjától elvezessen az egységesített alakhoz.

Lásd még: Egységesítő utaló; Magyarázatos utaló

Utóbbi cím

A címváltozást követő főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előbbi főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai folytatódnak. E meghatározás nem vonatkozik az olyan időszaki kiadványra, amelynek egyetlen számozási adata a keltezés.

Utónév

Lásd: Egyéni név.

Vezetéknév

Lásd: Családnév

Védőborító

A könyv borítófedelét vagy kötéstábláját védő – azzal fizikailag össze nem tartozó lap. Leírás céljára közvetlenül nem vehetők figyelembe az adatai, de ha a védőborító nyomtatást nem tartalmazó borítófedélen található, a leírás adatforrásai szempontjából átveszi a borítófedél szerepét, így ebben az esetben előzéknek minősül!

Verzó L. címlapverzó

 Vissza a lap tetejére